Gépszállítás árak: ennyibe kerül a trélerezés

A munkagép-szállítás díja nem légből kapott szám: néhány jól körülhatárolható tényezőből áll össze. Ha ismeri ezeket, előre meg tudja becsülni a fuvar költségét, és össze tudja hasonlítani a beérkező ajánlatokat.

Miből áll össze a fuvardíj?

Egy trélerezés árát négy tényező határozza meg: a gép tömege, a gép befoglaló mérete, a megteendő távolság, valamint a fel- és lerakodás körülményei. Az első kettő dönti el, milyen járműszerelvény kell a feladathoz, egy 2,8 tonnás minikotró egészen más eszközt igényel, mint egy 22 tonnás lánctalpas kotrógép. A távolság a fuvardíj legnagyobb, arányos tétele, a rakodás pedig az a pont, ahol a látszólag hasonló feladatok ára szétválik.

Fontos, hogy az árajánlat mindig konkrét gépre készül. A „kell egy kotró szállítása” önmagában kevés: a típusjel, az üzemi tömeg, a szélesség és a magasság az a négy adat, amiből percek alatt korrekt ár adható.

Súly- és méretkategóriák

A gyakorlatban négy kategóriába sorolhatók a megrendelések, és a kategóriaváltás mindig árlépcsőt jelent, mert más vontatót és más pótkocsit igényel:

• 3,5 tonnáig: minikotró, targonca, kistraktor, hengerek. Gyakran 3,5 tonnás vontatóval és géptrélerrel megoldható, ez a legkedvezőbb kategória.
• 3,5-12 tonna: midikotrók, kompakt rakodók, kisebb homlokrakodók. Jellemzően 2-3 tengelyes lehajtórámpás pótkocsi vagy kisebb nyerges szerelvény kell hozzá.
• 12-24 tonna: közepes és nagy lánctalpas kotrók, dózerek, aszfaltmarók. Itt már mélybölcsős félpótkocsi a megoldás, amely a rakfelület süllyesztésével tartja a magasságot a határérték alatt.
• 24 tonna felett: nehézgépek, amelyekhez többtengelyes mélybölcsős szerelvény, sok esetben útvonalengedély és kísérőjármű is szükséges.

A tömeg mellett a szélesség és a magasság ugyanilyen fontos. Egy könnyű, de 3,2 méter széles gép drágább lehet, mint egy nehezebb, de szabvány méretű társa, mert az előbbi már túlméretes fuvarnak számít.

A távolság: telephelytől telephelyig számolunk

A fuvardíj gerincét a megtett kilométer adja. Nálunk ez nem a felrakodási és a lerakodási pont közötti „hasznos” szakaszt jelenti: a tréler a telephelyről indul, és oda tér vissza, ezért a teljes kört, vagyis a telephelytől telephelyig számított valós közúti útvonalat vesszük alapul. Ez az árazás átláthatóbb, mint az utólag felszámított kiállási díjak rendszere, mert nincs benne rejtett tétel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 40 kilométerre lévő telephelyről 60 kilométerre szállított gép fuvarja nem 60, hanem nagyjából 200 kilométer valós futással jár. Ezért éri meg a környékbeli fuvarozót választani, és ezért olcsóbb az oda-vissza mozgatás akkor, ha a két irány egy fordulóba szervezhető: ilyenkor a visszaút nem üres.

Túlméret-felár és útvonalengedély

A közúti szállítás méretkorlátai adottak: 2,55 méter szélesség, 4 méter magasság, és a szerelvényre vonatkozó össztömeg-határok. Ha a gép ezeket túllépi, a fuvar túlméretes kategóriába kerül, ami több költséggel jár. Egyrészt engedélyt kell kérni az útkezelőtől, amelynek díja és átfutási ideje van, másrészt bizonyos méret felett kísérőjármű is kötelező, ami egy második ember és egy második autó költségét jelenti.

A túlméret-felár tehát nem büntetés, hanem a többletköltségek átvezetése. Erre érdemes időben számítani: az engedélyeztetés nem egynapos folyamat, ezért a szállítási időpontot ehhez kell igazítani. A részleteket külön cikkben járjuk körül.

Sok esetben a felár elkerülhető. Ha a gépről a szállítás idejére leszerelhető a szélességet növelő tolólap, a kiálló stabilizátor vagy egy hosszú adapter, a rakomány gyakran visszakerül a szabvány méreten belülre. Ez néhány órányi szerelőmunka, cserébe az engedélyeztetés, a kísérőjármű és a hozzájuk tartozó várakozás költsége is megspórolható. Ajánlatkéréskor mindig jelezzük, ha látunk ilyen lehetőséget.

Daruzás, várakozás és egyéb tételek

Ha a gép saját erőből fel tud hajtani a trélerre, a rakodás ideje és költsége minimális. Ha nem, mert üzemképtelen, mert nincs rajta lánctalp, vagy mert a helyszín nem teszi lehetővé a rámpás felhajtást, daruzásra van szükség. Az emelés külön eszközt és felkészülést igényel, ezért mindig önálló tétel az ajánlatban. Ugyanígy külön sorként jelenik meg a szokásosnál hosszabb helyszíni várakozás vagy az utólag kért, nem tervezett második megállás.

Az árat legjobban a jól előkészített rakodási helyszín tartja alacsonyan: szilárd, sík, megközelíthető terület, ahol a szerelvény meg tud fordulni. Az esős időben felázott, süppedős talaj a leggyakoribb oka annak, hogy egy fuvar hosszabbra és drágábbra sikerül a tervezettnél.

Kapjon árat percek alatt

A főoldali árkalkulátorunkba elég beírni a felvételi és a szállítási címet, valamint a gép adatait: az eszköz a valós közúti útvonal alapján azonnal ársávot ad. Ez tájékoztató jellegű, a végleges árat írásos ajánlatban erősítjük meg, de a nagyságrend meghatározásához, a költségvetés tervezéséhez és az ajánlatok összevetéséhez már elegendő.

Minden fuvart érvényes fuvarozói felelősségbiztosítással végzünk, a felrakodástól a lerakodásig. Az ajánlatunk fix: ami az árajánlatban szerepel, azt számlázzuk. Utólagos tétel csak akkor kerül a számlára, ha a helyszínen a megrendeléshez képest más feladat merül fel, például daruzás egy addig önjárónak jelzett gépnél, és ezt előre, a munka megkezdése előtt egyeztetjük.

Több gép egyidejű mozgatásánál, illetve rendszeres, visszatérő fuvaroknál keretmegállapodásban is tudunk dolgozni. Ilyenkor a fordulók összevonhatók, az üresjárat csökken, és a kilométeralapú díj ennek megfelelően kedvezőbb lesz.

Kérjen ajánlatot

Kapcsolódó cikkek

Munkagép szállítás: engedélyek és szabályok · Így készítse elő munkagépét a szállításra