Munkagép szállítás: engedélyek és szabályok

A munkagépek közúti szállítását méret- és tömeghatárok szabályozzák. Ha a rakomány ezeket túllépi, a fuvar túlméretessé válik: útvonalengedély, jelölések, esetenként kísérőjármű kell hozzá. Íme a lényeg, sorrendben.

A három határérték, amit ismerni kell

Engedély nélkül, általános szabályok szerint az a szerelvény közlekedhet, amely mindhárom alábbi feltételnek megfelel:

• Szélesség: legfeljebb 2,55 méter: hűtött felépítménynél 2,60 méter. A gépszállításnál ez a leggyakrabban átlépett határ.
• Magasság: legfeljebb 4,00 méter: a rakománnyal együtt, a talajtól mérve. Ezért használunk mélybölcsős trélert magas gépekhez.
• Hosszúság: nyerges szerelvénynél legfeljebb 16,50 méter, pótkocsis szerelvénynél 18,75 méter.

A tömeg oldaláról a megengedett legnagyobb össztömeg belföldi forgalomban általában 40 tonna, ötcsuklós nyerges szerelvénynél is ez a felső határ. Ehhez jönnek a tengelyterhelési korlátok: egy hajtott tengely legfeljebb 11,5 tonnát terhelhet. Egy nehéz gép tehát nem csak összsúlyában, hanem a trélerre helyezett pozíciója miatt is túlléphet határértéket, a rakomány helyes elrendezése ezért nem esztétikai kérdés.

Mikor kell útvonalengedély?

Ha a szerelvény a rakománnyal együtt bármelyik fenti értéket túllépi, a közlekedéshez a közútkezelő által kiadott útvonalengedély szükséges. Az engedély nem általános felhatalmazás: konkrét járműre, konkrét rakományra, konkrét útvonalra és megadott érvényességi időszakra szól. Ha a fuvar útvonala menet közben megváltozik, az engedély azon a szakaszon már nem érvényes.

A kérelemhez meg kell adni a szerelvény és a rakomány pontos adatait, hosszúság, szélesség, magasság, össztömeg, tengelyterhelések, valamint a tervezett útvonalat. A kezelő ez alapján vizsgálja, hogy az érintett hidak teherbírása és az űrszelvények elegendők-e, és szükség esetén kerülő útvonalat ír elő. Az átfutási idő néhány munkanap, összetett vagy különösen nehéz fuvarnál ennél több is lehet, mert több útkezelő hozzájárulását kell beszerezni.

A gyakorlatban ezt az ügyintézést a fuvarozó végzi, hiszen nála vannak a járműadatok. A megrendelőtől mindössze a gép hiteles adatai kellenek, de azok pontosan. Egy elírt magassági érték a legdrágább hiba, amit egy szállítás előtt el lehet követni: a szerelvényt a hatóság az útvonal bármely pontján megállíthatja, és a fuvar addig nem folytatható, amíg a helyzet nem rendeződik.

Érdemes tudni, hogy az engedély az érvényességi idején belül is feltételekhez kötött lehet. Gyakori kikötés a nappali közlekedés tilalma, az ünnepnapokra vagy a csúcsforgalmi idősávra vonatkozó korlátozás, illetve az előírt sebességhatár. Ezek nem formalitások: az engedélyben szereplő feltételek megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint az engedély nélküli közlekedés.

Kísérőjármű: mikor kötelező?

Bizonyos méret felett a szállítmány mellé kísérőjármű előírása kerül az engedélybe. A küszöbértékeket az engedély határozza meg, jellemzően a 3,0 méter feletti szélesség, a 30 méter feletti hosszúság vagy a különösen nagy tömeg von maga után kíséretet. A kísérő feladata, hogy előre jelezze a szembejövő forgalomnak a túlméretes szerelvényt, és segítse azt a szűkületeken, körforgalmakon, kereszteződésekben.

A kísérőjármű villogó sárga fényjelzést és „Túlméretes szállítmány” feliratú táblát használ. Kettős kíséret esetén az egyik jármű elöl, a másik hátul halad. Ez a fuvar árában külön tételként jelenik meg, hiszen egy második jármű és egy második ember munkaidejét jelenti.

Jelölések és a rakomány rögzítése

A túlnyúló, illetve túlméretes rakományt láthatóvá kell tenni. A hátra kilógó rakományra piros-fehér csíkos, fényvisszaverő jelzőtábla kerül, a szélességben túlnyúló részekre oldaljelzés, sötétedés után pedig kiegészítő lámpák. A szerelvényen a túlméret jelzésére szolgáló táblát csak akkor szabad kint hagyni, ha a fuvar valóban túlméretes, üresen közlekedve le kell venni vagy takarni.

A rakományrögzítés önálló felelősségi kör: a gépet a rögzítési pontjainál fogva, megfelelő teherbírású láncokkal vagy hevederekkel kell a trélerhez kötni, elmozdulás ellen minden irányban biztosítva. A rögzítés a fuvarozó feladata, de a megrendelőn múlik, hogy a rögzítési pontok hozzáférhetők és épek legyenek.

Lánctalpas gépek a közúton

Az acél lánctalpas gépek, kotrók, dózerek, saját járószerkezetükkel közúton nem közlekedhetnek, mert az útburkolatot roncsolják. Ezeket kizárólag trélerre rakva szabad szállítani, akkor is, ha a távolság mindössze néhány száz méter, két munkaterület között. A gumihevederes gépek esetében ez a tilalom nem áll fenn ugyanígy, de a közúti használat feltételeit ott is a gép forgalomba helyezési adatai szabják meg.

Ez a szabály a leggyakoribb félreértés forrása az építkezéseken: „csak átvisszük a szomszéd telekre” alapon indított géppel a burkolatkárért a gép üzemeltetője felel, és az összeg nagyságrendekkel meghaladja egy rövid trélerezés díját.

Amit a megrendelőtől kérünk

A szabályok betartása nem csak bírságkockázat kérdése. Engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végzett túlméretes szállításnál a biztosító a kárrendezést is megtagadhatja, ami egy több tízmillió forintos gépnél lényegesen nagyobb tétel bármilyen büntetésnél. Ezért kérjük mindig a valós adatokat, és ezért nem vállalunk fuvart „majd elmegy valahogy” alapon.

A gyors és jogszerű ügyintézéshez négy adat kell: a gép típusa, üzemi tömege, valamint a szállítási helyzetben mért szélessége és magassága. Ha ezek megvannak, órákon belül megmondjuk, hogy a fuvar engedélyköteles-e, és mennyi időt kell rászánni. Az engedélyeztetést, a jelöléseket és a szükséges kíséretet mi intézzük.

Kérjen ajánlatot

Kapcsolódó cikkek

Gépszállítás árak: ennyibe kerül a trélerezés · Így készítse elő munkagépét a szállításra